Növényi festett textilgyártás

Kézi gyártás

A növényi festés ősi módszere a kézi festés, és a ma ránk hagyományozott növényfestési technikák is kézzel festettek, mint a szálkás macskagyökér (nyakkendőfesték), a viaszvalerián (batikolás) és a csipet macskagyökér. A legtöbb ősi növényi festés közvetlenül festette az anyagot. A kézi festés előnyei: 1 Kevesebb mennyiség szükséges. 2 Közvetlenül festhet szövetet, gyors ciklussal. 3 Minden késztermék egyedi. Hátrányok: 1 Nem gyártható tömegesen. 2 Nem ismételhető meg. 3 Instabil szilárdság.

Gépesített gyártás

A kézműves növényi festés öröklött ősi módszere mellett ma már lehetőség van a laza szálak természetes festékekkel [1] történő festésére is, azaz természetes szálakkal, mint a pamut, a hirsutum és a gyapjú, növényi pigmentekkel.

Ennek a textiliparban alkalmazott módszernek a sajátos folyamata: rostos növényi festés - fonás - szövés - késztermék. Ennek az eljárásnak az előnyei a következők: 1. Különböző követelmények szerint gyártható, mint például a nyersanyagszál kiválasztása az első lépésben, a fonal specifikációinak kiválasztása a második lépésben, például egyszínű vagy színes fonás és fonal számlálás, és a szövet stílusának kiválasztása a harmadik lépésben, például szőtt vagy kötött, stb. 2. Csoportos gyártás, valamint ismételt gyártás. A módszer hátrányai: 1 Hosszabb ciklusidő, rostos növényi festésnél 3-7 nap, fonásnál 15-20 nap, kész szöveteknél 7-10 nap. 2 A gépesített gyártásnak meg kell felelnie a berendezés gyártási követelményeinek, azaz indítási megrendelés szükséges.